Emberek - rabszolgák

Halandók, akik életük végén meghalnak, vagy ha súlyosan megsérülnek, akkor is bekövetkezhet ez. Tehát nem halhatatlanok, meg tudnak betegedni. Bármilyen betegségben szenvedhetnek. Ha meghalnak, nem támadnak csak úgy fel, mert ha egyszer a sors úgy rendelte, akkor vár rájuk a Fényes alagút.

Vannak közöttük jók, gonoszak, semlegesek, fiú, lány, kicsi, nagy, öreg fiatal stb.

Különleges képességük nincs, átlagosak akár te vagy én.
Nincs hatalmas erejük, és még sorolhatnám. Röviden és tömören az emberek olyanok mint mi magunk userek.

Számuk jóval kevesebb, mint a neolitáké.

A rabszolga olyan ember, akit megfosztottak személyes szabadságától, tárgyként kezelik és mint ilyen, valaki másnak a tulajdona.

A rabszolga házimunkával, mezőgazdasággal foglalkozik leginkább. Rendezik gazdáik háztáját. Egyes rabszolgáknak gazdájuk engedik, hogy elhagyják a házat, ha pl bevásárolni kell, vagy egyéb dolgot kell beszerezni uruknak.

Minden szolga magán hordozza gazdája jegyét, ami egyrészt egy billog, tetoválás, illetve egy vastag bilincs, ami szintén hordozta az uraság jelét. Ez utóbbit akkor kellett felvenniük, amikor kiléptek a ház kapuján, hogy intézzék, amiért megbízták őket.

Mivel a neoliták valamilyen szinten elismerik emberségüket, ezért heti egy nap pihenő napot engedélyeznek minden szolgának. Ez alatt a szolga kis valószínűséggel nem dolgozik vagy, ha a gazdája engedi elhagyhatja a házat, de az is megeshet, hogy szabadnapja ellenére is dolgoznia kell valamilyen oknál fogva. Ha engedélyt kap a távozásra, akkor a városban található egy kis tér, piaccal, ivóval, ahová elmehetnek. A hely viszont folyamatosan az őrség felügyelete alatt van , akik közbe avatkoznak, ha úgy vélik,hogy valami olyat látnak, amit nem szabadna megtenniük a szolgáknak.

A rabszolga rendelkezhetett saját vagyonnal, ha az ura ezt engedélyezte. De erre uruk úgy is ügyel, hogy ne legyen sok.

A rabszolgák adásvétele a rabszolga-piacon történik.


Szabad emberek- max 3 alkotható
Léteznek az itt írtak ellenére is, és rabszolgatársaiknak is tisztelniük kell őket.
Szabad ember az a szolga lehet, akit gazdája felszabadít, és ennek írásos nyoma is van. Szabadságot csak valami nagy tettel lehetett elérni, amit a szolga tulajdonosa felé tett, pl megmentette az életét, vagy egy családtag életét.
Szabadságuk ellenére is a legtöbb neolita lenézi őket. Ugyan nem szolgaként bánnak velük, de nem is egyenrangú félként. Vannak, akik tettük ellenére is semmibe veszi őket.

Rabszolgákra vonatkozó szabályok
- neolitákat szolgálják, kivétel a selejtek
- tisztelettel kell lenniük gazdáik iránt, ellenkező esetben büntetést rónak ki rájuk
- lázadásukat, engedetlenségüket gazdáik büntetik
- szökési kísérletért halál büntetés jár
- az embereknek tilos neolitákkal gyermeket nemzeniük. Ha erre fény derül, akkor a gyermek halál fia. Ennek ellenére léteznek félvérek, róluk máshol olvashatsz.
- a nemesek szolgái nem feltétlenül nézhetnek gazdáikra. A gazdától függ, hogy ez engedélyezve van e számukra.
- a rabszolgákat adják veszik , akár csak mint valami árut