A Birodalom területe

A nagy áradások után a Föld kinézete megváltozott. A tengerek, és óceánok összemosódtak, földrészek tűntek el, és újak alakultak ki. A világ teljesen átrendeződött. A melegedés által a vizek egyre csak fogytak, és fogytak, míg végül a tavak, tengerek kiszáradtak, az óceánok összementek, mára csak kevés maradt meg belőlük. Helyükön pedig évszakoknak megfelelően sztyeppék alakultak ki, illetve sivatagok, sziklás hegységek.

A világon 4 nagy birodalom alakult ki,de vannak szabad területek, avagy a senki földjei. A mi történetünk Kelet birodalmából indul. A birodalom leginkább homokdűnékből, sziklás hegységekből, váltakozó sztyeppés területekből tevődik össze.

Évszázadok óta kevés az ivóvizet szolgáltató forrás, így az oázisok szinte katonai bázisokká változtak, illetve a főváros körüli rész is erősen védett.

A birodalmak méltán híresek kereskedelmükről, karavánjaikról. A karavánok élelemmel, állatokkal, kelmékkel stb kereskedtek. Ne képzeljük, hogy a sivatagban kijelölt út mutatja a karavánvezetőnek, merre kell mennie. A sivatag nagy része nem is homok, hanem sziklás-homokkal kevert, óriási kopár terület, amelynek egy része állandó mozgásban van. A homokdűnék az uralkodó széljárástól függően állandóan vándorolnak, így sok esetben nincs állandó tájkép, melyhez igazodni lehetne. A nap járása, valamint éjjel, a csillagok állása mutatja az utat, mely jelek olvasásához azonban komoly tapasztalat kell.


Kelet Birodalmának éghajlat
Nagyon kevés csapadék van. A hőmérséklet egész évben nagyon magas. Az erős napsugárzás miatt nappal akár 50 fok is lehet, de a felhők hiánya miatt az éjszaka akár fagypont alá is süllyedhet. Eső szinte csak egy bizonyos időszakban esik, ami olyan 2, 3 hét, és területenként váltakozó.

A sivatagok olykor nem csak a meleg miatt lehetnek veszélyesek, hanem a homokviharoktól.


Birodalom növény világa
A kiszáradással, el sivatagosodással nagyon sok növény kipusztult, de ugyan akkor alakultak ki, fejlődtek, és hoztak létre újakat, amik jól tűrik a szárazságot.
Ahogy régen úgy most is egyes növények még mag állapotban vészelik át a szárazságot, és amikor az esős idő beköszönt, akkor fejlődnek ki.  Egyes növények úgy változtak, hogy levél helyett töviseket hozz, ezzel csökkentve a párologtatását, míg mások levelükben, szárukban vizet tárolnak el.

Az oázisokban a talaj felszínének közelébe kialakult víztároló kőzetrétegeknek köszönhetőek a források, amik táplálják, és ellátják őket. Így az oázisokban mindig található datolya, citrom, narancs, és társai. Persze ugyan így egykoron a tudósok kifejlesztették a megfelelő gabonaféléket, hiszen a növények génkezelése jóval előbb elkezdődött már, mint az embereké.

A sivatag egyik legelterjedtebb növénye a kaktusz, amiket ha jól ismer az ember olykor vízforrásként is megteszik. Csak vigyázni kell velük, mert nem minden az, aminek elsőre látszik. A világ változásával, mutációival e növény is változott, így akad köztük mérgező is. Van, amelyiknek csak a tüskéje, de van, amit nem érdemes vízforrásként használni, mert ártalmas kis mennyiségben, nagyobban viszont halálos. Ugyan ilyen növénykék a zuzmók is. A zuzmók esetében olykor beszélhetünk gyógyjellegűekről is a mérgezőek mellett, illetve egyes fajták élelemként fogyaszthatóak.
A sivatag növényei közé lehet sorolni az ablakos növényeket, pálmaliliomok(jukkák), és génváltozataik. Minden növény között találunk hasznosat, és mérgezőt is.

Sivatagi állatok
A genetikai kutatások egykoron növényekkel kezdődtek, állatokkal folytatódtak, hogy végül az emberig elérhessenek gond nélkül.
Így itt is azt lehet mondani, hogy voltak fajok, amik végleg kihaltak főleg a szárazság miatt, de voltak, amik túl élték, vagy épp alkalmazkodtak.  

A sivatagok állatai változatos módon alkalmazkodnak a zord életkörülményekhez, a vízhiányhoz. Vannak köztük olyanok, amelyek a legmelegebb és legszárazabb időszakot mély nyugalmi állapotban vészelik át. A nyári álom ideje alatt anyagcseréjük lecsökken, így könnyebben viselik el a hőséget, kevesebbet párologtatnak. Mások az éjszakai órákban járnak élelmet keresni, így kerülik el a túlzott felmelegedést és az ezzel járó vízvesztést. Megint mások raktározott tápanyagaik elégetésével, sejtjeikben állítják elő az élethez nélkülözhetetlen vizet.

Leggyakoribb állat a teve. Ő mindig is bírta ezt a fajta életmódot,a régi időkhöz képest talán méretük lett kicsivel nagyobb (nem sokkal). Hozzá hasonlítósan fenn maradt még a sivatagi egér és a róka is. További őshonos faj még: ásóbékák, és a skorpiók. Ezen fajok őshonosak, apróbb változásokon estek csak át.

Nem úgy, mint egyes állattársaik. Mára szinte a sós vízi állatok jó része kihalt, akár csak a hideget kedvelők. Egy –egy gyűjteményben még lehet találni, mint valami kiállítási tárgyat, de ezek a körök igen magasan mozognak, és ritkák. És, hogy mi történt a többi állattal? Nem szeretném mindet felsorolni, hisz hosszadalmas lenne.

Ma is léteznek pl . oroszlánok, vagy majmok, énekes madarak stb. Egyes egyedek megmaradtak a normalitás talaján kinézetileg , viszont alkalmazkodtak, így felépítésük megváltozott. Sosem lehet tudni, hogy mikor találkozol szembe egy csupasz bőrű nagymacskával, vagy egy nagy fülű majommal. Ők mondhatóak talán a szerencsésebbeknek, nem úgy mint a harmadik csoport, akikkel viszont a genetika csúnyán elbánt, és egy fajta mutánsok lettek. Hogy milyenek? Csak a képzelet, az emberi találékonyság szab neki olykor határt. Léteznek fenevadak, amik veszélyesek, kiszámíthatatlanok, vagy épp annak tűnk, és még is ártalmatlan.


Keleti birodalom Fővárosa
A városba egy hatalmas kapun keresztül lehet bejutni. A várost falak, és természet adta sziklafal veszi körbe, így látszólag csak egy kijárata van. Viszont a katonaság, és a vezetők több rejtett kijáratról is tudnak. A szikláknak, hegyeknek köszönhetően a városhoz egy saját tórendszer kapcsolódik, de mára már akármennyire is kiterjedt a tó körbe vették fallal, hogy védjék.

A városban két nagy piac található meg:keleti és nyugati.
A Nyugati piac tele van máshonnan érkező kereskedőkkel, és portékájukkal. A keleti piacon lehet rabszolgákat és állatokat venni.
Viszont a vízzel egyik piacon sem találkozhatunk, erre külön vízosztó épületeket vájtak a sziklafalba.

Gazdaság
A két legdrágább dolog a birodalomban az a víz, és a tiszta vérű lovak.
A városban rabszolgapiac is található, hiszen a meghódított területekről érkező foglyokat eladják szolgáknak.
Cserekereskedelem virágzik a birodalomban,de azért a pénz is fontos dolog , de csak áruvétel szempontjából, mert attól,hogy valaki gazdag nem feltétlenül elismert tagja a társadalomnak.

Birodalmi játékok

A játékok nem mást jelentenek, mint férfiak/harcos nők közötti erőfitogtatás, ünneplés.

Egy évben akár többször is előfordulhat, főleg, ha nincs háború, mert így a katonák béka időben is megőrizhették harci jártasságukat.

A játékok alatt volt birkózás, íjászat, lovaglás. Az íjászat olykor élő vadállatokkal történik, és egy – egy birkózó verseny is élet halál között zajlik.

A győztesek az uralkodótól kaptak ajándékot, aki pedig már évről évre aratja le a babérokat, annak megtérül a munkába fektetett, olykor véres verejtéke, hiszen ajándék mellett lehet valami tisztséget, vagy egyéb megtisztelő dolgot kap. pl. a háremből egy feleséget.

Az ünnepség, és a próbatételek legalább 2,3 napig is eltartanak közben pedig folyamatos ünneplés, iszogatás, orgiák folynak a városban. Viszont nem mindenki vehet részt , hiszen a rendet is őriznie kell valakinek, ahogy a város védelmét is el kell látni. Így a törzsekből is csak a legjobbak vannak jelen a khaljukkal, és annak úgynevezett udvartartásával. Így a törzsek maguk is előjátékokat, egyfajta selejtezőket tartanak, hogy kiválasszák legjobb harcosaikat, akiket végül magukkal visznek.

A régi világ maradványai

Mit mindig mindenhol itt is megmaradtak dolgok a régi világból. A régiből, ami arról volt híres, hogy fejlett volt a technológiája, létezett áram stb. Tehát minden, ami ma is létezik.

A viharok, a Föld változásai viszont azt a fajta életet tönkre tették. De ettől ma is találni kihalt sivatagi városokat, amik a rég múlt városait idézik fel. Egyes helyeken csak maradványok találhatóak, vagy olyan épületek, amiknek jó része a homok alatt található már.

Az embereknek bizonyos dolgokat újra kellett tanulni, hiszen áram, akkumulátorok nélkül nem működött semmi, utóbbiakat pedig lehetetlenség volt újra tölteni. Fel kellett eleveníteni szinte majd nem középkori tudásukat, hiszen akkor se létezett olyan, hogy vetőgép, aratógép, varrógép, szövőgép, és még lehetne sorolni.
Az életbe maradáshoz újra maguk művelik a földeket, ők végzik a nehéz munkát gépek helyett az élet minden területén.

A műanyag tárgyak szinte teljesen eltűntek, hasznavehetetlenné váltak a meleg miatt, de még mindig fellelhető üveg, és porcelán, anyag, fém, és fa dolgok. Ezeket már régen technológiák nélkül is gyártották. Most is képesek a gyártásukra, de a múltból is maradtak fenn dolgok.

A fegyverek eleinte megmaradtak: lőfegyverek, bombák stb, de idővel kifogyott belőle a világ. Az okozott károkról, veszteségekről nem is beszélve. Ma még talán található egy, két dolog, de általában díszek, mert a töltény igen ritka dolognak számít. A lőpor természetesen megmaradt a mai napig is, de nem szívesen használja senki, vagy ha igen akkor nem egymás ellenfordítják őket. Leginkább földmunkálatokra, robbantásokhoz alkalmazzák, illetve fenevadak ellen.